A termékek valósága – Ami a címkén van, és ami mögötte

A táplálkozás valósága és a termékek valósága között gyakran szakadék tátong. A kereskedelmi érdek nem feltétlenül esik egybe a fogyasztó érdekeivel – és a jogi szabályozás, bár védelmet ígér, nem minden esetben ad védelmet a fogyasztónak. Persze ez a témakör eléggé összetett, hiszen nem csak a felhasználó tudatlansága húzódik meg a rossz táplálkozási döntések mögött. Ez sokszor függ a választéktól és az ártól is.

1. A dió példája, nem azt vásárolod, amit szeretnél

Egy nagykereskedési lánc polcain lehet vásárolni darált diót. Összesen 5 féle termékből választhat a vásárló. A szemfülesek észre veszik, hogy más osztályon lehet kapni pucolt diót és pucolatlan diót is.

Azonban amikor a felhasználó ott áll a választék előtt ezt az 5 féle terméket tudja vásárolni. Melyiket válassza ha tudatosan szeretne vásárolni? Vajon szándékosan rakja a bolt ezeket a termékeket egymás mellé, és másokat máshova helyez? De nézzük meg miről is van szó.

Termék, 100 g	kcal	Zsír (g)	Szénhidrát (g)	Cukor (g)	Fehérje (g)	dió%
BackMit natúr dió	703	65,0	14,0	2,6	15,0	100%
Paco cukrozott darált dió	598	46,0	30,0	22,0	15,0	80%
Kalifa cukrozott dió	539	31,8	53,2	51,2	8,1	60%
Paco Wellnut helyettesítő	446	19,0	48,0	26,0	18,0	0%
Paco Wellnut klasszikus őrölt diót helyettesítő keverék	446	19,0	48,0	26,0	18,0	0%

Tudatos vásárlóként leveszed a polcról a BackMit natúr diót, és boldog vagy mert tényleg diót ehetsz. A kérdés milyen áron? A hátoldalán ugyanis ez is látható. Származási ország: USA.

Felmerülhet a kérdés, lehet, hogy egy EU tagországban az USA termék támogatott? És miután megnézted az árát a terméknek, fel fog merülni benned az a kérdés is, hogy hogyan lehetséges az, hogy egy USA termék + szállítási költséggel több diót vehetsz, aminek kedvezőbb ára van, mint a polcon kapható többi terméknek? A másik a Paco forgalmaz magyar származású termékeket is.

És akkor a másik osztályon a magyar dióbél 8747 Ft/kg (2026 adat). Igen jól látod. A külföldi termék jóval olcsóbb, mint a hazai. DE csak ebben az áruházláncban. Valójában a magyar piacon darált dió kapható a külföldi árhoz viszonylag közel eső értékben. A Kalifa és a Paco esetében is. Hogy lehetséges, hogy mégis ez az 5 termék kapható ebben a boltban?

Miért ilyen a kínálat?

Mert a kereskedelem nem a fogyasztó érdekeit képviseli. A jogszabály pedig miért is szabályozná azt, hogy milyen termékeket forgalmazhat a kereskedő, és miket rakhat egymás mellé.

A tanulság: A fogyasztónak nem kötelessége megvenni a diót vagy a diópotlót, akkor sem, ha diót szeretne enni.

2. A health halo: amikor egy tulajdonság elfed mindent

A „health halo” (egészség-glorifikálás) jelenséggel akkor találkozik a fogyasztó, amikor egy termék egyetlen pozitív tulajdonsága miatt az egész terméket egészségesebbnek érzékeli az ember, mint amilyen valójában. Vagy például a tápérték szempontjából nem ad információt a kifejezés, de a személy pozitív megítélést társít a termékhez. A gyártók ezt használva olyan elemeket emelnek ki a csomagoláson, amelyek előnyösebb megítélésben részesítik a terméket, mint amit a tápanyagtáblázat mutat.

„Természetes” / „friss” Nem jelent alacsonyabb cukor-, zsír- vagy sótartalmat. Egy „természetes” termék is lehet magas hozzáadott cukorral vagy telített zsírral.

„High protein” Azt jelenti, hogy eléri a fehérjetartalomra vonatkozó küszöbértéket – de a termék ettől még lehet ultra-feldolgozott, magas cukor- vagy zsírtartalommal.

„Baked, not fried” A sütési mód nem garancia az alacsony zsírtartalomra. A zsírt a sütés előtt is hozzá lehet adni – a termék így is lehet magas zsír- és sótartalmú.

„No added sugar” Csak azt jelenti, hogy nem adtak hozzá cukrot. A termék természetes cukortartalma ettől még magas lehet – és a címkén fel kell tüntetni: „Természetes módon előforduló cukrokat tartalmaz”.

„Magyar termék” Sokan pozitív megítélésben részesítik a magyar termékeket.

4. A kereskedelem és a fogyasztói érdek ellentéte

A kereskedelmi érdek és a fogyasztói érdek közötti feszültség nem véletlen: a termékértékesítés logikája azt kívánja, hogy a termék vonzóbbnak tűnjön, mint amilyen. Ezért a gyártók olyan kommunikációs elemeket használnak, amellyel, minnél több terméket tudnak eladni.

Az NKFH (Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság) tapasztalatai szerint a mai napig léteznek a szabályozás ellenére is megtévesztő információk.

Kereskedelmi logika vs. fogyasztói érdek

A kereskedelmi logika: Minél nagyobb mennyiséget kell eladni, minél vonzóbbá kell tenni a terméket, úgy hogy szabályt ne sértsen. A címke a marketing felülete.

A fogyasztói érdek: A termék valós tápanyagtartalmának ismerete, a megtévesztés elkerülése, a hosszú távú egészség védelme.

A szabályozás: Valamit próbál meghatározni.

5. Mit tehet a fogyasztó?

Fordítsd meg a csomagot. A tápanyagtáblázat és az összetevők listája többet mond, mint a csomagolás előlapja. A „health halo” kifejezések elterik a figyelmet a teljes képet a hátoldal adja.

Wellnes tanácsadók, nem szakemberek.A fitness edzők, életmód tanácsadók, életmód coachok, vagy közösségi média szereplők nem táplálkozástudományi szakemberek, nem dietetikusok.

Ismerd fel a jogi határokat. Az étrendkiegészítők nem gyógyszerek. A fitoterápiás hatóanyagok nem gyógyítanak. Bizonyos hatóanyagok nem fiatalítanak, és nem garantálhatnak az egészséggel kapcsolatban biztos hatásokat.

Légy szkeptikus az érzelmi, marketing üzenetekkel. A piac biztos hogy nem a te érdekedet fogja előtérbe helyezni, hanem a saját profitját. Akkor is ha te hátrányos helyzetben vagy. A valóság általában kevésbé látványos, de tartósabb.